Hellobello Mindenki!!!!
Be kell, hogy valljam, kezdek nagyon rákapni erre az irkálásra… De komolyan, képzeljétek úgy, hogy hazaérek, cucc ledob, ablak kinyit (mindig bődületesen meleg van, pedig nem is megy a fűtés), netbook előkap, és már írom is mi a pálya.
Most nagyon boldog vagyok, mert végre sikerült meghegeszteni a netet (Zsolti IMÁDLAAAAK!!!!). A T-mobiltól elvárok vmi üdvözlőkártyát a következő havi telefonszámlám egyenlítéséért cserébe…. No de mindegy, van net, és beszélni is tudtam végre apával is, meg a Ferkómmal is. (Édesem ha előtúrom a torzított fejű skype-os képeket, tuti felpakolom őket facebookra!!!! J) Hugival chateltem kicsit, anya, már csak te és a baráti delegáció lógtok ki a sorból… De holnap is lesz nap!:)
Szóval végre hallottam, láttam néhány hőn szeretett embert, vagy épp e-mailt olvastam tőlük, ez most nagyon feltöltött!!!!!
Egyébként ma lézengtünk kicsit az Elisabeth Markton, a mai ebédem megint currywurst volt zsömivel. (Eri holnap már salátát szeretne enni, megunta a currywurstot…J) Ezután Eri belénk erőltetett egy doboz banánoscsokit, végignéztük (fényképeztük) Kata és Lisa (olasz csajszi) hősies utazását a Marburg Eye-on (a London Eye után szabadon), végül felmentünk az Altstadtba. Ez a város egyik legszebb része, tele régi stílusú házakkal, szűk és igen meredek macskaköves utcákkal, és ami a legszebb az egészben, hogy az embernek meg se kell erőltetnie magát, hogy elérje a város eme igen magasan fekvő részét, elég, ha csak beszáll a liftbe (Aufzug), ami felviszi oda. Tiszta kényelem. Fent megmelegedtünk egy hangulatos kávézóban, forró csokit szürcsölgettünk (ami akárhogy is néztem, kakaó volt) és amolyan csajosan rihegtünk-röhögtünk. Eri elmesélte, hogy a tegnapi Chai Latte Tee-től (amiből ő dupla adagot ivott) olyannyira nem tudott aludni, hogy reggel 5-ig a gépét püfölte. Eddig úgy szűrtem le, hogy ez nála tipikus. Egyébként már megbeszéltük, hogy majd kölcsönösen meglátogatjuk egymást, szóval jövőre megyek a görög tengerparthoz, bibííííííííí! (Milyen jó, hogy nem csehekkel vagy oroszokkal ismerkedek.:))
Ja Ferkóm beszélgetésünkkor a magukat roppant választékosan ki(nem)tudó spanyol fiúkról kérdeztél… Na hát az egyikükkel buszoztam haza, és egész úton beszélgettünk. Illetve próbáltunk. A végén megint Manu Chao dal lett belőle, ja meg focisták helyett pszichológusok és filozófusok nevét soroltuk. Azért egyszer-kétszer, amikor sunyi vigyorral, hatalmas sebességgel hadart dolgokat spanyolul, elgondolkoztam, hogy éppen most vajon mihez mosolygok illedelmesen??!? Lenne pár perverz tippem, de bele se merek gondolni.
Holnap… suli, tanórák. A többieknek. Én még egy darab órát nem vettem fel, holnap bemegyek és levadászom az illetékest, elvégre már otthon is zavart, hogy nem járok be a suliba, ez itt sincs másképp.
Hiányoztok nagyon, de jó volt olvasni, hallani felőletek. Remélem lassan már itthon is lesz netem, és akkor több időm lesz Rátok, mert így azért rohanás az egész, nem nagyon van időm válaszolni.
Ferkóm, olyan nagyon jó volt látni…
Kajci, nagyon örülök nektek és nagyon-nagyon drukkolok!!!!! Meg neked is Katám a költözéshez, tök jó lesz, hidd el (na jó, nem a pakolás része). Irigykedem is…
Anya, remélem holnap beszélünk!
Szeretlek Titeket!
21:03, 11.10.2009
