Drágáim!!!! Az eddigi word-ös írásaim.... van amit ugyan már leírtam azóta, de van amit nem, no meg a pötyögésem ne vesszen kárba...)

Az első:

Drága Ferkóm!!! (Meg mindenki más is, nyugi,olvashattok tovább!!!:))

Negyed négy körül jár az idő, most maradtam egyedül a szobámban. Ilyenkor, mikor elcsendesedik kicsit körülöttem minden - viszont sok mesélni valóm van -,fog el a késztetés, hogy felhívjalak, és megosszam veled a történéseket. Most is nagyon bennem van ez a késztetés, ugyanakkor nem hívhatlak fel, nem kattinthatok a nevedre pl. MSN-en.

Normál esetben aztán sorra próbálom a többieket is: anyát, Katát, Kajcit, esetleg a Leilát, Szilvit, Hugit, stb….

Nagyságrendekben ugyanazt mondom el nekik is, mint Neked, ezért valószínű, hogy marad a Hozzád írt stílus a továbbiakban is. Így könnyebb összefoglalnom a történteket, és talán a többiek sem sértődnek meg, ha Téged teszlek a levél/blog címzettjének. 

Szóval itt vagyok a szobában, ami nem túl otthonos, de tiszta és egy csomó hely van a cuccaimnak, igazából nagy bajom nincs vele. A lakók köszönnek a folyosón, ha szembejönnek, pedig nem is ismernek. Már szól a Zagar, közben pedig anya-féle májkrémes-kolbászos-uborkás szendvicset majszolok, amolyan hungarian style.:)

Marburg gyönyörű és egyenlőre bonyolult és hideg. Most még élvezem, mert elővehetem a rég nem látott téli cuccaimat, de azért az aggodalomra ad okot, hogy a pár napon belül bekövetkező állítólagos 20 fok kisebb örömünnepet vált ki. A Kajci megőrülne itt, mert esik az eső!:)

Egész délelőtt papírokat töltöttünk ki, befizettünk ezt-azt, infókat próbáltunk megérteni, és egy kicsit ismerkedtünk. Ja, persze  - amolyan jó Kata-módra – késtem. Benyitok, aktuális beszélő elkussol, mindenki néz, én meg megeresztek egy gyenge integetést. Tök gólya-tábor feelingem volt.:) Ráadásul a négyes csopoba osztottak itt is (melyik a legjobb csapaaaaat???:)) az egyik csopivezetőm szintén pszichós, Lilinek hívják. A csopiban csak csajok vannak: Mihaela, ő román, kicsit töri a németet, de nagyon helyes, Olga, aki görög (ilyen névvel???!!!), és Lindsay (aki nem Lohan) from the USA. Ők tudnak németül. Rajtuk kívül van két spanyol csajszi, meg egy koreai vagy kínai, közös ismertető jegyük, hogy csak nagyokat néznek és egy mukkot nem tudnak németül. Csórikáim. Velük a másik vezető, Stefan próbál boldogulni (perfekt spanyol). Én szegény Lilit nyösztetem folyamatosan a kérdéseimmel, meg vagyok vele elégedve, mert elég jól tűri!:)

Este megyünk be a városba, beülünk vmi helyre, ott lehet ismerkedni a többi erasmusossal. Láttam egy csajszit, aki a névtáblája alapján sanszos, hogy magyar. Majd meglátjuk. Ja amúgy én Katie lettem, már volt egy Kata, meg utálom amikor csúnyán mondják a nevemet. Mindenkinek jobb lesz így asszem.

Ja a Magdi (apa ovistársnője – óóóójjjjeeee – aki 150 km-re lakik) egy tündér, adott nekem német mobilt, kaját, majd jön meglátogatni, meg ilyenek. Vagány egy nőci, bírjuk egymás búráját. Meg a legjobban azt csípem benne, h bár több, mint 20 éve Németországban él, nem affektál, nincs akcentusa, tartja az otthoniakkal nap szinten a kapcsolatot, és igazából magyarként él idekint. Ez nagyon szimpatikus benne.

Na hát röviden ennyi. Sajnos itt a szálláson nincs net (ja akinek mond valamit: Studentendorfban vagyok), és a sulis nethez is csak kb. egy hét múlva kapunk jelszót. Addig is marad a jó öreg májkroszoft wörd, meg a pendrájsz, meg a menzán lévő pár darab gépecske, amik mindig foglaltak. Amint tudom, feltöltöm az irományomat.

Legyél jó és gondolj rám sokat! Amit még írnék, azt itt nem tűntetem mindig fel, nehogy elcsépeljem… meg a többieknél nehogy elfolyjon a monitor!:)

(De azért mégis: Szeretlek!!!! !!!!)

Ui.: Drága csajszikáim!!!! Imádlak titeket, hiányzik a búrátok! Az Unicum Next meg asszem ott maradt a kocsiban a kurv…. Ez most jutott eszembe. Basztikuli. (Anya!!!! Nem meginni hazafelé!!! Mire olvasod, késő, pfff……)

H.D.G.D.L. (tessék utánanézni!:)) Katie/Katty/Kicsikommandós/Csicsó/megmiegymás

Marburg, 02.10.2009.

Ui.: Az Unicum nem maradt a kocsiban..:) 

A második:

Kedves Mindenki!!!!!

Már három napja itt vagyok, de sokkal többnek tűnik…. Olyan otthoni orientciós nap (csak most én vagyok a gólya) és nagyvisnyói tábor keveréke hangulatom van (itt is annyit esik).

Túl vagyunk két ismerkedős esten, mondanom se kell, hogy annyi embernek mutatkoztam be, hogy a felének se tudtam megjegyezni a nevét… Mondjuk van akinek megjegyezhetetlen.

A kedvencem két spanyol csávó, akik a spanyolon kívül egész pontosan semmilyen nyelven nem beszélnek. Szerencséjükre sok német tud spanyolul, de ettől függetlenül a magyar delegációval – főleg a két fiúval – nagyon nagyon jól megértették egymást két sör után.  Igen, a foci az egy közös nyelv is. Olyanokat ordibáltak örömködve két órán keresztül, hogy Raul, Madrid, Messi, ezen kívül Manu Chao dalokat énekeltünk és ezzel kifújt. Ennek ellenére másnap reggel hatalmas ovációval fogadtak a reggelizőben, legalábbis mintha ezer éves jó barátok lennénk. Vicces.:) Szóval ismerkedünk ezerrel…

Pont tegnap gondolkodtam azon, hogy bár mindenki keresi a másik társaságát, komolyabb barátságok még nem kezdtek el alakulni, én se éreztem úgy senkiről, hogy na vele tuti együtt fogok mozogni. Aztán este a második ismerkedős napon megállapítottam, hogy a legjobb fej a másik Kata (igen, ha nem írtam volna, ketten vagyunk), vele pendülünk igazán egy húron… Hiába a név kötelez.:) (Azért Katám te maradsz a numero uno!!!!!:)) Persze egymással is németül beszélünk! Ja kivéve egy német csajszi társaságát, aki majd’ egy évig volt Magyarországon, tök jól beszéli a nyelvet és kifejezetten igényli a magyart…J

Ja ne ijedjetek meg, de a jelen állás szerint tuti 10 kilóval nehezebben megyek haza, akkora adagokat adnak a menzán, mint a fejem, és állandóan a kajáról van szó, az együtt evés igen közösségformáló….

… jesszus, öltöznöm kellene, le fogom késni a buszt (megint)! Tegnap már egyedül idetaláltam, bibííííííí!!!:)

Futok, bocsi! Sokszor puszi mindenkinek aki igényli!:)

07.10.2009

Ui.: Nem késtem le a buszt.:)