Helló Mindenki!!!! (Azt hiszem mégis csak ennél a megszólításnál maradok.)
Két nagy meglepetésem volt az utóbbi két napban, amit muszáj megosztanom veletek. Az egyik: az érkezésem napján – kissé elkeseredetten – próbából a közös hűtőszekrénybe rakott túró rudim nem tűnt el!!!! Hát nagyon meglepődtem. Látszik, hogy nem egy magyar koliban lakom, ezek a külföldiek sokkal jobb fejek. Na jó, meg persze rájöttem utólag, hogy ők nem is tudják, hogy mi az a túró rudi, szóval miért is éreznének kísértést, hogy lenyúlják? De mindegy, ez a lényegen nem változtat. Egyébként tényleg nagyon érezni, hogy nem magyarok vesznek körül: a WC normálisan van hagyva, a zuhanyzót szellőztetik, és nincsenek árválkodó hajcsomók a lefolyóban. Az egyedüli zavaró tényező a szomszédom, akinek minden reggel (legalábbis eddig minden reggel) legalább – és most nem túlzok – egy órán keresztül bömböl iszonyatos oktávokon az ébresztője. Visít a cucc egy percet, majd abbahagyja 10 másodpercre, ekkor én reménykedni kezdek, majd újra kezdődik a visítás. Ha nem beszéltem volna tegnapelőtt a csajjal, azt hinném, hogy meghalt. Vagy legalábbis tök süket. De eddigi tapasztalataim szerint egyik se….
Na mindegy, a lényeg a második meglepetésen van: olyan frankó mákos gubát rittyentettem össze a másik Katával alig két órája, hogy magam sem hiszem el. De komolyan! Ahhoz képest, hogy mind a ketten tök analfabéták vagyunk a konyhában, ez a guba majdhogy nem meg is szólal. Isteni, legszívesebben nem is adnánk a többieknek. Pedig szikkadt kifli helyett friss zsömléből csináltuk, de éreztük, hogy gond egy szál se. A titka egyébként egy kis fahéj a mákba. Hmmm. (Ferkó, ha eljössz, rittyentek neked hamisítatlan jó kis német mákos gubát!:)) Szóval anya tök büszke lehetsz rám.:)
Egyébként ma elvileg mindeni főz vmi országára jellemzőt, mindezt összehordjuk 8-ra, jól bezabálunk, majd party ezerrel. Ez a tervezet, elvileg menni is fog.
Ja képzeljétek, október végén a legtöbb erasmusossal megyünk kirándulni egy hétvégét Weimar-ba meg Buchenwaldba. Annak ellenére, hogy utóbbi egy koncentrációs tábor, biztos jól fogunk szórakozni, már alig várom!
Na meséljetek, otthon mi van???
Katám, hány embert ütöttél már el? Megy a kézifékes indulás? És mi van a költözéssel?
Kajci!!!!!!!!!!!! Mi van a pasival? Áradozzál már egyet emilben, nem is értem miért kell ezt külön kérnem?!?!?!:)
Ádám, Szilvi, Leila, Johnny, partyztatok együtt még a hétvégén? Milyen volt? Szilvikém, aztán evezel amolyan Kajci-módra??:)
Borka, Dalma, várom a marburgi tippeket, miket nem szabad kihagynom. (Mozi???)
Drága Linám, ha olvasod, veled mi zujs? Áll még a „csodás” Bellagio Ristorááánte?? És te ott dolgozol még? Pestre költözés? (Apát puszilom! Ja és banyek erre nincs turópalacsinta…J)
Hugi… egyébként a múltkor nem melegszenya, hanem tatárbeefsteak volt a kaja!!!!:)) (Hazudtam.)
Anya, apa, az előbbit nem hagyhattam ki!:) Ja és a Magdi egy tündér, tényleg nem kell értem aggódnotok!
És nem utolsó sorban Ferkóm…. Boldog 3,5 évet!!!! Büszke vagyunk magunkra! (A többi malacság, azt majd ha végre itt leszel…J)
Ennyi voltam. Bis bald.
Ui: Mostantól talán már előfordulok Skype-on!:)
