Helló Mindenki!
Átolvastam az eddigi irományaimat és rájöttem, hogy nem folytattam a mákos guba történetét. Szóval a „nagy zabálás”a Schwarz-weiss-ban volt, ha jól emlékszem, legalább 6 asztalt borítottak be a furábbnál furább kaják. Azt hiszem kb. 15 nemzetiség ételei voltak felsorakoztatva. Ezek után találjátok ki, mi fogyott el elsőnek…. Neeem, nem a mákos guba, mert az desszert! Szóval a magyar fiúk lecsós tojásrántottája percek alatt a múlté lett. Mellesleg tényleg nagyon finom volt! A palacsintát valószínű több nemzet is magáénak tartja, mert kettő félét is találtam belőle (sőt először még mi is azt akartunk csinálni). Szóval rengeteg csemege volt, a kevésbé jótól a nagyon finomig. Az én favoritom sajnos a mi mákos gubánk maradt, tudom, hogy ez görénység, de akkor is. Bár volt az olaszoknak v.mi tésztája, amin v.mi tejszínes-húsos-DIÓS feltét volt, hmmmm. Volt Tiramisu is, de sajnos a főnököm finomabbat tud… (vagy az én elvárásaim voltak nagyok).
A kaja börzét követően – némi elpakolás után – következett a „friss-hús-börze”. De tényleg, néha úgy éreztem magam, mintha egy kecses példány lennék a húspiacon. Ja de ne ilyen gyorsan. Szóval a tánctér megtisztítása után következett a brazil mentor salsa órája, amit én hátulról figyelve igencsak viccesnek találtam, mivel a srác mozdulatait csak kb. az első sor látta, a többiek a körülöttük ügyetlenkedőket próbálták utánozni. Remek előadás volt, komolyan, azt sajnáltam, hogy nincs nálam egy kamera amivel mindezt megörökíthetném a youtube-közönség számára. A kellően bemelegített banda aztán hamar folytatta a táncikálást, és elkezdődött a party. Jól éreztem magam, tényleg jól ellötyögtünk, leszámítva azt, hogy az olasz csávó, aki lehetetlenül gizda, lehetetlenül magas fejhanggal (és szerencsétlen még szemüveges is) úgy döntött, hogy beszegődik mellém kiskutyának. Jóóó, én voltam a ludas a hülye empátiámmal. Szegény csak ott állt mellettünk tök nyomin és szerencsétlenül, én meg megsajnáltam, intettem neki, hogy jöjjön táncolni, és onnantól kezdve nem volt menekvésem… Grr, rémes volt.:)
Ferkóm neked két dolgot kell bevallanom. Egy, a sörök közül a Beck’s ízlik nekem a legjobban, a németek, amiket eddig kóstoltam kb. a Szalon sört közelítik (sőt….). A másik, hogy olyan régóta vagyunk együtt, hogy tiszta paranoid-nyuszivá váltam. Itt mindenki abból indul ki, hogy kb. mindenki vagy szingli, vagy kiélvezi a távollét előnyeit. De nem én ugye, így aztán, ha egy sráccal tök jól eldumálok, vagy netán meghív egy sörre (a nagydarab szomszédom, aki nem is Erasmusos, csak mustrálni jött), megnyomom a pánik-gombot és menekülőre fogom. Pfffff. Pedig hát elvileg semmi ciki nincs abban, hogy esetleg elküldjem az illetőt, ha úgy adódik…
A felhozatal egyébként se túl rózsás, ezt a szingli többi csajtól és a saját szememtől tudom. Erinek van vmi olasz lovagja, de nem vágom melyik az. Amelyikre gyanakodtam, arra stimmelnek a paraméterek, kivéve, hogy francia (Orsi neked tetszene szerintem). A fiú mentorom közös megegyezés szerint cukinak lett nyilvánítva, viszont úgy táncol, mint egy hom-ár, szóval gyanús. Bár szerintem a másik Katában megmozdult valami „olyancukibebizonyitomhogynemhomokos” érzés, mert feltűnően sokszor kellett a srác táncmozdulatai nézni és azóta is feltűnően sokszor emlegeti.
Egyébként már megvan az első Erasmusos-párocska, akik szerintem a hevességükből ítélve a bulin jöhettek össze…
Szóval hát ennyi. A mérlegem: sok tánc, sok röhögés, sok kínos pillanat.
A „kiskutyámat” azóta szerencsére nem láttam.
Ma Elisabeth Markt. (Kajci, ha látok kuki alakú nyalókát, akkor veszek neked, bár szerintem a németek nem olyan perverzek…)
… meg veszek cukorhalat…J
Ééééééééés ebben a pillanatban kezdett el visítani a szomszédom ébresztője…J
9:45, 11.10.2009
