Poesia per terra

 2010.01.26. 16:45

 

„Tu terra sei strana davvero, lo sai?”

Le dice il cielo girandole intorno.

„Ti muovi sempre, non ti fermi mai

Sei inquieta di notte e di giorno.

Mi dai un po’ noia… ma io sai che faccio?

Ti amo lo stesso e tutta ti abbraccio”

 

Költészet a Földhöz

„Te Föld te aztán igazán furcsa vagy”

Fordult hozzá e szólással az Ég, „Tudtad?”

„Mindig mozgásban vagy, se éjszaka,

Se nappal nincs egy csepp nyugodalmad.

Adhatnál egy kis unalmat… bár biztosítlak,

Ugyanúgy szeretlek és mindenkor átkarollak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://cukorhal.blog.hu/api/trackback/id/tr641704117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása